Auzeville-Tolosane

Auzeville-Tolosane (1997) Franciaország

Újszász először 1997-ben kötött testvérvárosi szerződést a franciaországi Auzeville-Tolosane településsel, mely Franciaország déli részen, Haute Garrone megyében található. A francia település küldöttsége több alkalommal is járt városunkban, mely látogatást 1997-ben az újszásziak is viszonozták.

A kapcsolat a jelentős földrajzi távolság miatt ma már csak névleges.

https://www.auzeville.fr/

Csíkcsicsó 

Csíkcsicsó (2005.november, megújítás 2020. február) Románia

Már a 2005-ben megkötött testvérvárosi megállapodás előtt élénk kapcsolat alakult ki az erdélyi településsel. A közös nyelv, a hagyományok, a sport és a néptánc szeretete elmélyítette és a mai napig élővé teszi a két település kapcsolatát. Rendszeresek a kölcsönös látogatások, az egymás városi eseményein való részvételek. 

Csíkcsicsó (románul Ciceu) falu Romániában Hargita megyében. Közigazgatásilag 1952-óta Madéfalvához tartozott, 2004-től önálló község. Csíkszeredától 5 km-re északra a Szépvíz-pataknak az Oltba torkollásánál fekszik, fontos vasúti csomópont.

A felcsíki emberek káposztás faluként tartják számon. Ezt a tulajdonságát a falunak Orbán Balázs is említi. Csicsó gazdasági életéhez szorosan hozzátartozik egy évtizedek óta fennmaradt népszokás, az október 16-i Gál-napi káposztavágás, vagy káposzta szüret. Gál napján szokás volt mulatságokat rendezni a falu egyik fő utcáján, ahol a káposztát szállító szekerek vonultak, különböző árusok kínálgatták portékájukat és közben szóltak a jobbnál jobb nóták.

A falu központjából a Hargita fele vezető úton alig másfél órai járásra találhatóak Csicsó várának romjai. A hagyomány szerint a csíksomlyói ferencesek kolostoruk megépítése előtt laktak itt. Ez a vár a Vármező nevű helyen, az Egres- és a Várpatak közti magas sziklagerincre épült, a Központi-Hargita keleti peremén.

A település temploma a falu központjában található, közel az iskolához. A templomot Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel, végleges, mai formáját 1839-ben kapta. Az épületet műemlékként tartják számon, akárcsak a mellé épített plébániát.

Csicsó nemcsak történelmi emlékekben gazdag, de bővelkedik természeti kincsekben is. Így a csicsói Hargita hegy altalajában megtalálható a porcelán gyártás nélkülözhetetlen alapanyaga, a kaolin. Ezen kívül nagyon gazdag bővizű borvízforrásokban is. Jelentős a messzi földön gyógyító hatásáról ismert mofetta, amely reumatikus és érrendszeri valamint az ízületi és asztmás betegségek gyógyítására alkalmas. A csicsói Hargita télen a téli sportok paradicsoma. Belföldről és külföldről egyaránt nagyon sok turista keresi fel.

https://csikcsicso.ro/hu

Gmina Debica 

Gmina Debica (2004) Lengyelország

A magyar járásokhoz hasonló közigazgatási egység Lengyelország délkeleti részén a PodKarpackie régióban található. 19 település alkotja. A lengyelországi Debica képviselőivel 2004-ben írták alá a város vezetői a testvérvárosi szerződést. Azóta is élénk, kölcsönös együttműködés jellemzi a két város kapcsolatát. Sportolók, civil szervezeteink képviselői, Százszorszép Népdalkörünk és Díszítőművészeti Szakkörünk tagjai, iskoláink diákjai is ellátogattak már Debicára, s városunk is többször fogadott lengyel csoportokat egy-egy sportesemény, városi rendezvény vagy kulturális célú látogatás alkalmával.

2023 szeptemberében egy lengyelországi látogatás keretében városunk képviseletében Dobozi Róbert és Stanislaw Rokosz (Debica) polgármesterek megújították a testvérvárosi szerződést.

https://ugdebica.pl/

Palics

Palics (2006)

Sportolóink már évek óta rendszeresen ellátogattak a szerbiai fürdővárosba. Ez a kapcsolat aztán más téren is együttműködéssé szélesedett. 2006. szeptember 16-án, Újszász Város Napján került sor városunk és a szerbiai Palics közti testvérvárosi szerződés aláírására.

Palics vagy Palicsfürdő (szerbül: Палић / Palić, latinul: Paligo Palus, horvátul: Palić, németül: Palitsch) közkedvelt fürdőváros Szerbiában, az azonos nevű tó partján a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától légvonalban 3 km távolságban.

Palics, a 7 km hosszú tó és az azonos nevű település nyaraló és gyógyfürdő volt már a XIX és XX század századfordulóján.

Palics arculata állandóan változott, fejlődött, korszerűsödött. A Víztorony, ma Palics szimbóluma, a XX. század elején épült, több rendeltetésű épületként: víztorony, a nyaralóhely kapuja és villamosmegálló. A Vigadó épülete a szecesszió stílusában épült, Palics szecessziós stílusát erősíti még a Női fürdő is.

A fürdőhely teljességét biztosítják a szebbnél-szebb villák - nyaralók. A Lujza villa, mely az eklektika stílusában épült, valamint a Bagolyvár a svájci típusú villáknak felelnek meg, mindkét építmény tetejét többszínű zsolnai kerámiából készült cserepek ékesítik. A Park szívében jellegzetes építményre bukkanhatunk: ez a Nyári színpad, ahol minden nyáron megtartják a Nemzetközi filmfesztivált.

Az eolit eredetű tó, Szabadkától keletre található egy félhold alakú bemélyedésben. Palics és környéke természetvédelem alatt állnak, megőrizvén így jellegzetességét (a tavat, a parkot, az állatkertet melyek számos növény- és állatfaj telephelyét jelentik. Palics igazi üdülőhely számos különböző kategóriájú szállodával, panzióval és vendégházzal a hozzájuk kapcsolódó programlehetőségekkel.

Palics központi helye a park-erdő, mely a tó északi partján található e köré épültek a szállodák, az éttermek, itt van a teniszpálya, a nyári színpad, illetve számos más nappali és éjjeli szórakozási lehetőség. A tó körül három strand működik, mind más szolgáltatásokkal és érdekességekkel.

Az igazi élet nyáron van Palicson május elsejétől egészen október közepéig minden hétvégén valamilyen rendezvény szórakoztatja az ide látogatókat.

https://www.palics.hu/

Sárosoroszi 

Sárosoroszi (2023)

Ukrajna, Kárpátalja, Beregszászi Kistérség

A Beregszászi járás keleti peremén, a Borzsa bal partján egy 895 lelkes község, Sárosoroszi házai és templomtornyai fürödnek a késő tavaszi napsütésben, a falu határában pedig egy kisebb magaslat, a Kelemen-hegy emelkedik a Borzsa-havasról a Tisza felé futó folyó mentén, melyhez egy aranytól, ezüsttől csillogó legenda fűződik. A monda szerint 1711-ben, II. Rákóczi Ferenc utolsó, a közeli Salánkon megtartott országgyűlésével egy időben a kurucok a nevezett hegy gyomrában rejtették el a hazája elhagyására készülő nagyságos fejedelem kincseit.

De mit is tudunk a község múltjáról?

Még az 1200-as években történt, hogy telepesek érkeztek az akkor még vadban és halban roppant gazdag területre, kiirtották egy darabon az erdőt, s falut alapítottak azon a sárosoroszi határban található kis magaslaton, melyet a helybeliek Halomdombnak neveznek. 1241-ben azonban a tatárok elpusztították a falut, az elmenekült lakosok pedig beljebb húzódtak a Borzsa menti erdőbe, s ott, a község mai területén építették fel új otthonaikat. A középkori oklevelekben - Vruzy alakban - elsőként 1260-ban bukkan fel Sárosoroszi neve, melynek utótagja arra utal, hogy a helység első lakói betelepült orosz jobbágyok voltak, a "sáros" előtag pedig a táj lapályos, vizes jellegével hozható összefüggésbe, s tény, hogy a Borzsa - gyakori kiöntései során - rendre elborította a határ kisebb-nagyobb részeit. A település a XV. századig Ugocsa vármegyéhez tartozott, s csak ekkor került át Bereg kötelékébe. 1530-ban lakói protestánsokká lettek, középkori temploma azóta a református szentegyházak közé tartozik…

https://kmmi.org.ua/regiok/telepulesek/beregszaszi-jaras/sarosoroszi